Benkó Sándor élete

A sokoldalú ember

Benkó Sándort az egész ország megismerte, mikor a pop-rock-jazz kategória valamint a modern táncok szakértőjeként több éven át a Ki-Mit-Tud zsűrijének tagja volt.

A köztudatban zenészként élő Benkó Sándor a műszaki tudományok terén is rendkívüli eredményeket ért el. 1963-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 1995-ig tanított. Kutatási területe a villamos gépek számítógépes tervezése volt. 1972-ben szerezte meg doktori címét az „Elektromágneses terek numerikus szimulációja” témakörben. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Mérnök Kamarának és a Magyar Mérnök Akadémiának. 1995-ös egyetemi nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba a tanítást, 2014-től az Óbudai Egyetemen tanított jazz történet előadásokat.

Emellett sikeres üzletember volt, aki létrehozta az 1988-tól mai napig is eredményesen működő SUNFLEUR kozmetikai céget.

Fiatal évei

Benkó Sándor még csak öt éves sem volt, mikor katonatiszt édesapját elveszítette, 1945. márciusában kivégezték az oroszok. Így emlékszik vissza erre az időszakra: „Arra is emlékszem még nagyon világosan, hogy édesanyám leült velem, és azt mondta: kisfiam, magunkra maradtunk, most már te vagy a férfi a családban, csak rád számíthatok.”

Hárman voltak testvérek, Sándor a legidősebb, István a középső és Zsuzsanna volt a legfiatalabb.

„Hideg karácsonyokra emlékszem. Mintha mindig nagy hideg és nagy hó lett volna, mintha minden cipőm elázott volna. Nem volt rendes télikabátom, a kesztyűm mindig elvesztettem és fázott a kezem. Különösen fáztam, amikor a pesti oldalon lévő Benczúr utcába hegedűórákra utaztam. Villamosra nem volt pénzünk, ezért mindig »tujáztam«. Kezemben a hegedűtokkal rohantam a villamos után, felugrottam a hátsó ütközőre, majd mielőtt megállt volna, gyorsan leugrottam, nehogy elkapjon a kalauz. Minden egyes alkalom nagy megpróbáltatás volt az akkori hideg teleken. Nehéz életem volt, amelyben valami egészen különös misztikumot jelentett az éjféli mise. Ott már nem volt tennivalóm, lehettem ámuló, elbűvölt gyerek. Még most is érzem a tömjén illatatát, ami csak fokozta a mindennapjaimtól eltérő csodavilág illúzióját.”

Cisztercieknél tanult, kemény egyházi nevelést kapott, édesanyja papnak szánta. A nyári iskolaszüneteket rokonoknál töltötte egy bakonyi kisfaluban, Vanyolán. Itt segített amiben tudott, jószágot őrzött, a kukorica címerezésében, a cséplésnél a törekhúzogatásban segédkezett. Fizetsége egy zsák liszt volt, ami nagyon jól jött a családnak iskolakezdés előtt.

Pályafutása

Hatévesen karácsonyra kapta ajándékba első hangszerét, egy családi ereklyének számító hegedűt és a MÁV szimfonikusok Csengery utcai zeneiskolájában kedzte a zenetanulást. Nehezen barátkozott meg a hegedűvel, a zene viszont egyre inkább magával ragadta.

Majd tizennégy évesen Gál Pista bácsitól, a család igaz barátjától kapott egy klarinétot ajándékba, rátalált igazi hangszerére.

Berkes Kálmán, a Berkes fúvósötös vezetője lett a zeneiskolában a tanára (a jazzbőgős Berkes Balázs édesapja). Az Óbudai Bláthy Ottó technikumba járt, ahol Nagy Jenővel (1940-2023), későbbi bendzsósával tanórai szünetekben az újonnan megjelenő slágereket játszották alkalmi hangszernek kinevezett fadarabokkal, kísérleti eszközökkel.

De nemcsak zenélni, hanem táncolni is szeretett. Az első iskolabálon ismerte meg Pózna Katalint, akit 1965-ben feleségül is vett. Az 1950-es évek közepe táján a könnyűzenében gyökeres változást hoztak az elektromos hangszerek, elsősorban az elektromos gitár megjelenése. Új előadási formák,új zenei stílusok születtek. A korszak sztárjai Elvis Presley, Bill Haley, Cliff Richard volt. 1955-ben Benkó Sándor hozzájutott Louis Armstrong Ambassador Satch című lemezéhez, ekkor ismerte meg a dixieland zenét, mely életreszóló találkozásnak bizonyult.

1957-ben, miután Jozefovits Iván trombitás dixieland kottát kapott az Egyesült Államokból Benkó Sándor megragadta az alkalmat és létrehozta együttesét, hogy ezeket a kottákat lejátszák és mára ebből nőtte magát ki a világszerte elismert Benkó Dixieland Band (BDB). Egyszemélyben a zenekar vezetője és menedzsere is volt. Zenészei csak „Apu”-nak szólították, aki mindig gondoskodott róluk, a fellépésekről, hangszerek szállításáról, a megfelelő technikáról, fellépő ruhákról, azaz mindenről, ami egy sikeres, világhírű együttes működéséhez szükséges.

A BDB volt az első zenekar Magyarországon, aki saját szervezésben intézte az ügyeit és intézi ma is.

A köztudatban zenészként élő Benkó Sándor a műszaki tudományok terén is rendkívüli eredményeket ért el. 1963-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, és még abban az évben oktató lett a Villamos Gépek Tanszéken, ahol 1995-ig tanított. Kutatási területe a villamos gépek számítógépes tervezése volt. 1972-ben szerezte meg doktori címét az „Elektromágneses terek numerikus szimulációja” témakörben. Két szakkönyve jelent meg a Számítógépes módszerek az erősáramú elektrotechnikában címmel 1977-ben és az Állandó mágneses körök számítása 1983-ban. Tiszteletbeli tagja lett a Magyar Mérnök Kamarának és a Magyar Mérnök Akadémiának.