Benkó Sándor élete
A zenész
1940 augusztus 25.
Született Budapesten
1945
Elveszíti katonatiszt édesapját
1946
Elkezd hegedülni
1954
Versenyúszó, de egy homloküreg gyulladás miatt le kellett mondania a sportról, ekkor klarinétot kap ajándékba, elkezd rajta játszani, tanára idősebb Berkes Kálmán.
1955
Megismeri a dixieland zenét (megszerzi Louis Armstrong Ambassador Satch című lemezét)
1957
Megalapítja együttesét a Benkó Dixieland Band-et (BDB)
1963
Lediplomázik a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME)
1963 - 1995
Oktató a BME – Villamos Gépek Tanszékén
1965
Feleségül veszi Pózna Katalint
1977
Megjelenik szakkönyve a Számítógépes módszerek az erősáramú elektrotechnikában címmel
1979
Doktori címet szerez az Elektromágneses terek numerikus szimulációja témakörben a BME-n
1983
Megjelenik 2. szakkönyve az Állandó mágneses körök számítása címmel
1984
Liszt Ferenc-díjjal, a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetéssel ismerik el kiemelkedő zenei és előadó-művészeti tevékenységét
1988
Megalakítja a máig működő SUNFLEUR Kozmetikai Kft.-t.
1996
Nyugdíjba megy a BME Villamos Gépek Tanszékének adjunktusaként
1997
Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesül
2001
Hungaroton-életműdíjat kap
2004
PRIMA” – művészeti díjjal tüntetik ki
2004
„Pro Urbe” kitüntetést kap Miskolc Városától
2005
„Pro Urbe” kitüntetés kap Budapest Városától
2006
„Pro Europe” kitüntetésben részesül
2006
Kossuth-díjjal, a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetésével jutalmazzák
2010
2010 – Börze Award – életműdíj
2015
A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesül
A zene mindenem és fújom mindhalálig
Fiatalon versenyúszó volt, de 1954-ben egy homloküreg gyulladás miatt le kellett mondania a sportról. Ekkor ajándékba kapott egy klarinétot, amit azonnal megszeretett. Ekkor fordult igazán a zenélés felé, bár előtte hegedült azon sosem szeretett játszani. Bár egy ideig mindkét hangszeren játszott. Később már csak klarinétozott, tanára idősebb Berkes Kálmán volt. Később szaxofonon is megtanult játszani. Középiskolásként a tanórai szünetekben Nagy Jenő osztálytársával zenélt.
1957-ben megalakítja együttesét a Benkó Dixieland Band-et, kezdetben a Béka KLubban léptek fel, mely a a Magyar Honvédelmi Sportszövetség vízi szakosztályának klubja volt, egy ideig Béka zenekarnak is nevezték őket. „Nekem voltak először testőreim a zenészek közül, nem is akárkik. Olyan népszerű sportolók vállalták a védelmemet koncerteken, mint a legendás birkózó, az olimpiai bajnok Kozma Pista és a kiváló bokszoló, Erdőcs István.Ő például, nem vitatkozott a hőbörgőkkel, szó nélkül vállaon ragadta őket, és lehajította a lépcsőn.” 1997 nov. 2. interjú Benkó Sándorral, Sebes Erzsébet cikke
1957-63 között 75-en fordultak meg az együttesben, ma már ismert popzenekarok vezetői is játszottak a BDB-ben, így például Barnvits Zsolt, Benkő László, Bokány Ferenc, Debreczeni Csaba, Frenreisz Károly, Laux József, Lovas Róbert, Oroszlán György, Silye Attila, Solymos Antal, Winkelmayer József és még sorolhatnánk.
Az 58-tól Műegyetemre járó Benkó Sándor elhatározta, hogy átalakítja az együttest, megszünteti az állandó tagcserét. Évfolyamtársai közül választotta ki azokat az embereket, akik elképzelésével egyetértettek, azzal, hogy az egyetem elvégzése után főállásban mérnökként dolgoznak, mellette pedig megpróbálnak profi módon zenélni. Az 1957-ben megalakuló Béka Klubban lépnek fel, rövid idő alatt széles körben ismertekké válnak. Játszottak akkor még a dixie mellett a világot meghódító Rock And Roll-t, meg mindenfélét, amire jól lehetett táncolni. Népszerűségüket bizonyítja, hogy 1960-ban a közönség szavazatai alapján elnyerik a Budapesti Ifjúsági Jazz Fesztivál I. díját.
Az együttes legnagyobb példaképe: Louis Armstrong All Stras együttese. Benkó saját példaképe Benny Goodman. „Amellett hogy kitűnő zenész, ő is éppolyan önmagát nem kímélő, „őrült” zenekarvezető volt, mint én vagyok. Mind a ketten feltettük az életünket a dixielandre. Talán senki sem veszi nagyképűségnek, ha azt mondom, hogy Magyarországon a nulláról teremtettem meg a műfaj bázisát.” Benkó
A 60-as évek elején tombol a beat, a zenekar több tagja ezt az irányt szerette volna erősíteni. De Benkó Sándor, a zenekar vezetője tántoríthatatlan volt, ekkor többen elhagyták a zenekart. Akik kitartottak, azok elhatározták, hogy csak tradicionális jazzt játszanak, elhagyják a rockot. Egy ideig két zenekar futott egymás mellett. Az egyik dolgozott tovább, míg a másik az új formáció, műszakisokból álló csapat éjjel-nappal próbált. 1962-ben a Ki Mit Tud-os 2. helyezés után Benkó a régebbi zenekart feloszlatta. 1963-tól kezdtek játszani a stabil tagok, az együttes későbbi arculatát meghatározó zenészek, így Járay János, Nagy Jenő, Mankovits István, Zoltán Béla, illetve megfordult már rövidebb ideig Dávid Tamás és Vajda Sándor is.
„Arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült meghonosítani és megszerettetni az emberekkel a dixieland-et, amit a „modern nagyvárosok népzenéjének” tartok, és mindezt olyan szinten, amire maguk az amrikaiak mondják, hogy a legmagasabb.” Benkó Magyar Nemzet, 1997, szombat, nov. 8.
Büszke volt arra, hogy ők hazánk és a New Orleans-i jazz utazó nagykövetei.
Komoly hangsúlyt fektetett az utánpótlás nevelésére is.”Az életmű akkor maradhat fenn, ha a legtehetségesebb fiatalok ápolják és viszik tovább.(…) Minden jelentősebb koncertünkön a legtehetségesebb ifjú muzsikusok közül felkérünk néhányat a közreműködésre, fesztiválokon elvállaljuk kíséretüket s a sajátszervezésünkben megrendezett fesztiválokra – Miskolcra, Tatára – meghívjuk az ígéretes zenekarokat. A fiatalok nevelésének kulcshelyszíne a budapesti Benkó Klub, mely 32 éve megszakítás nélkül működik telt házzal, minden szerdán este a Török Pál utcában. A fiatalok bármikor lejöhetnek ide, s beállhatnak közénk gyakorolni, mindnyájunk örömére” Benkó 1998 Airport Budapest
